sorsunk ugyanaz. Vágyakozás hajt mindent, ami
élet, a nem várt teljesülésbe, s kezdődik elölről –
város, kikötő, tenger, mindegyik újra, amíg
meg nem unod. Aztán már csak élni szeretnél,
fényben, hűvös bort iszogatva, békében, egyedül.
Babiczky Tibor (1980-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése