aranyfénynek. Helyet cserélnek az évszakok. Királylányok szelíd kötelességére fest a
bánat kék tintája. Elfolyó várakozás dermed katonákká, ahogy ezer ember arca
helyére folyik egyetlen egy. Dombok emelkednek a gerinc fölé, mintha éppen most
fognák ki a félelem tenyeréből a szelet, suhan a vár szelleme a szabadság folyóján túl.
Engedelmes királylányok szoknyája pörög, a rojtokra feszített szövetszélek
megszakadnak, a korona égkövein megrepednek a hamis gyöngyök. A test csupán
néma szolga.
Zuhanni tud, de repülni nem.
Szabó Imola Julianna (1984-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése