éjjelén a kertben, fügefák közt, s nevetve
fűzni a szót, borba vizet nem töltve,
mert az igazságot felhigítani bűn,
a tiszta életet csak még áttetszőbbé
mossa a mámor, mint fájdalmat a felejtés.
Babiczky Tibor (1980-)
de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése