törtfehér selyemszoknyák
suhognak. Éjfél van.
Karmot növeszt, kapaszkodik
a tegnapba most a holnap.
Kiterítve eső után a város,
mint egy frissen mosdatott halott.
A szeretet nem elég semmire.
Nem teszi jóvá az árulást.
Nem akadályozza a haragot.
Nem könnyíti meg a halált.
Valaminek kell még lennie
a szereteten túl.
Babiczky Tibor (1980-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése