néhány kopasz fát és foltos ablakot,
kietlen házat, merész betolakodót,
röhögő kamaszokat, romboló csapásokat,
összeütődő ajkakat, matató kezeket,
csillanó szemeket, fejvesztett rohanást,
földre csapódott zseblámpát, fénysugárt,
díszes tükröt, benne szellemalakot,
s magamat, öreg, mégis fiatal vagyok.
Seres Rebeka (1998-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése