az álmok törékenységét a sugarak
kibomlanak akár egy fényes hajzuhatag
szivárványként fonódnak a lepkehálóba
isten a fogságot is megáldotta
a lét folyton megakasztott repülés
a lét istentől való zsargon
aki fölfejtené tolvajnyelvét idő előtt elkárhozott
az idő éjszaka lekapcsolta szárnyait most
medvecammogásra hasonlít
melyben elérkezett az apokalipszis.
Murányi Zita (1982-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése