öltötted magadra a heves
zápor ellen. A bánat oly
szennyeződés, mely cipőd
talpára ragad, s taposod
lépteiddel. A négy fal közti
bocsánatkérést senki nem
hallja meg. Eldobtad széfed
kombinációját, hogy azt
véletlenül se nyisd ki.
Kibogozhatatlan csomó,
ha összeakadnak a tekintetetek.
A szerelem képes kiemelni
önmagad árnyékából.
Elismerik a sikereid, de az
elnyert jutalmat elkavarta
a posta. Homokzsákokat
pakolnak, pedig a folyó
már rég elöntött mindent.
Horváth Szabolcs (1990-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése