párnát szorongatok
néha megeszem
más is párnát szorongat
néha megeszi
az ő párnája pöttyös
a hóesésbe is ezeket a pöttyöket képzelem
ahogy lassan egybefolynak
és az lesz belőlük ami lassan hömpölyög
magába foglalva azt az értelmet
amit a kézírás ad a szövegnek
mert aki egyedi az belebeszél a párnájába
és lassan lenyalogatja a pöttyöket róla
majd arról mormog
hogy égetik a nyelvét
minden csak kontextusban érvényes
szentistvántelep december 12. 15 óra 44 perc
szentendre felé induló hév
visszaszámolok a harmadik kocsitól
ennyibe talán beleférnének a szavak
ha egyesével kihúzogatnám őket a párnából
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Kovács Bálint: többé semmi
de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...
-
Most úgy hallgass, mint akinek egy fél országot leromboló viharból csak egy nátha jutott. Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg, hogy s...
-
Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése