a vásárban, amikor nézte a ringlispílt,
de látszott a szemén, hogy csodálattal nézi a gyerekeket,
akik körbe-körbe forognak; ki paripán, ki katicabogárháton,
az egyik évben a vásárosokkal különleges körhinta érkezett,
az egyik fele ősz és tavasz, a másik tél és nyár volt,
pillangókkal, virágokkal, hópelyhekkel és Holle anyóval,
a mama csillogó szemekkel nézte, hogyan keringenek
az évszakokkal kisunokái, milyen vidámak,
hogyan nőnek, hogyan érnek egyre messzebb.
Nagyanyám nem halt meg, csak ottmaradt a tavaszban,
nem akarta többé kívülről nézni a körforgást,
ő már zsongó tavaszi föld,
hatalmas fák ér-ringlispílén
száguld fel az égbe, le a földre,
megüli a rügyeket, hajtásokat,
visszabucskázik a fűre, mint a harmat,
keringésbukfencet vet éltető nedvekként,
száguld a tél, tavasz, nyár, ősz-körhintán,
ahová be akart állni végre.
Viola Szandra (1987-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése