kétszeresen számítanak.
Emlékektől nyirkos falak,
szájból kiforduló falat,
ráncosra ölelt paplanok.
Egy hónapot kéne várni,
mégis mintha kettő volna.
Légy kortyolhat így a borba –
képmásában fuldokolva
hogy tudná szárnyát kitárni?
Dávid Ádám (1985-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Győrfi Kata: nem marad rés
neked elválnak az ajkaid, a szádnak valódi széle van. a felső ajkaidon hintáznak az igék, a hebegésed szele ringatja őket, míg elérik a kell...
-
Most úgy hallgass, mint akinek egy fél országot leromboló viharból csak egy nátha jutott. Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg, hogy s...
-
Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése