születés pillanatában, mást élete delén,
és olyan is akad, akire több nemzedék
emlékezik. A többi – hogy épp mi marad meg
századok hosszú során, mielőtt eltűnne
végleg – esetleges. Mindent felold az idő:
ez a rend. És mégis a rendet felrúgni születtünk,
sírni, röhögni a szenvtelen órák vonulásán,
tűrni, hogy feledéssé szelidüljön az emlék,
és szeretni, amíg alaktalanná szét nem mállik a perc.
ez a rend. És mégis a rendet felrúgni születtünk,
sírni, röhögni a szenvtelen órák vonulásán,
tűrni, hogy feledéssé szelidüljön az emlék,
és szeretni, amíg alaktalanná szét nem mállik a perc.
Babiczky Tibor (1980-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése