nem az égből. Összeszűkül a tó
pupillája, majd kitágul. Árnyékával
eggyé lesz a gesztenyesor. Feléled
a szél. Titokzatos igéket hoz
és édeskés szagot. Arról beszél, hogy
élek. Azt szimatolja, meghalok.
Az égen telihold, s körülötte
— valószínűtlen rend szerint —
szétszórva mind a csillagok.
Mint egy gazdag nő, a születésnapján
ha kiejti kezéből
a gyöngyökkel megrakott tálat,
amit ajándékba kapott.
Babiczky Tibor (1980-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése