Nálunk a nők sosem beszélnek a titkaikról.
Én láttam, ahogy nagyanyám
teleültette velük a konyhakertet,
sűrítette a paradicsomot,
darabonként dunsztolta a szilvalekvár közé,
vagy belesózta a maradványokat a vasárnapi levesbe.
Az utolsó pisszegéseket
a frissen vágott tyúk vérében fojtotta el.
Én engedelmesen megettem,
amit a tányéromra szedtek.
Nyelj csak le mindent,
biztatott nagyanyám.
Ha kinyitok egy befőttesüveget, sosem tudom,
kinek a szorongását engedem ki éppen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Csillag Tamás: Hajnal
Pocsolyába lépett a hajnali fény, Léptei nyomán sikoltnak a harmatgyöngyök, Fagytól fénylenek a gubbasztó göröngyök. Átszalad a tájon a hajn...
-
Talán ez az első emlékem, az élénksárga szúrás, hirtelen öröm, aztán döbbenet, ahogy megláttam a babakocsiból, velem szinte egy magasságban...
-
A halánték deres immár... - egy fenét, a halálról most, alig 20 évesen még a matematikánál is kevesebbet sejtek, magamat, nem őt keresem. Tu...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése