más formában talán,
de azért még felismerem,
távozás,
távozás és visszatérés,
aztán megint ugyanez,
de nem a végtelenségig,
nagyon is vége lesz egyszer,
legfeljebb nem vesszük észre,
annyi mindent elfigyelmetlenkedünk folyton,
búzavirág presszó,
most már szeretem, ha eszembe jut,
pedig mindig iszonyodtam tőle,
talán érthető vagyok,
talán még jobb, ha nem.
Krusovszky Dénes (1982-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése