zsíros kapukat döngetsz amik a sehová nyílnak
leszakadó esőcseppek hiányzó hőség rekviemjévé
merevednek hóesésből csapódik földhöz a szár
nélküli dó recitativo míg nem várt olvadásból
meg nem születsz a száj a szemüreg s kitöltenek
reszketeg kiáltásaim egész megtestesedve
lassú hőlégballonszerű emelkedésbe
kezdesz mintha hátadon a világegyetemet
hamvadó griff madár szárnyad porába
csúszik testünk olvadó pelyhek golyózáporában
szeretkezünk.
Murányi Zita (1982-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése