2025. június 30., hétfő

Babiczky Tibor: A Rák havában

Amint megszületik a kép,megszületsz.
Hol bújtassalak?
Testem, lelkem csak salak
és mindenem csak semmiség;
s mint ki az elmúlásba lesne,
rózsáimat a szél lenyeste.
Hiába fürdetsz, nem tisztulok,
hiába szólítasz, nem lehetek,
bennem csak sár van és szurok,
kiszáradt fák s döglött verebek,
hiába hívnál, nem mehetek,
nem emlékszem és nem feledek,
s mint kik ajtót, ablakot kitárnak,
minden éjszaka hazavárlak,
de szívemből a hitet kivéste
a pusztulás nehézkedése;
keresem, hol bújtassalak,
testem, lelkem csak salak,
s rózsáimat a szél lenyeste.
Hosszú lesz, örök lesz az este.


Babiczky Tibor (1980-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Turi Tímea: Két levél

„Néha egy-egy arcban meglátom, milyen voltál, amikor még nem ismertelek. Igyekszem őket nem bámulni, de nehéz. Mintha meglesném azt, amihez ...