darabkái azóta hevernek a földön szanaszét.
Lépteid alatt egész nap kitartón ropognak
a cikkcakkos, fáradt napsugarak.
Most, amikor már térdig a felhőkben gázolsz,
ne mondd, hogy nem tűnt fel: az égi ország
itt van közöttünk, és éppoly szétesett,
tördelt, agyontaposott, mint minden más idelent.
Az egek helyén tátogó seb behegedt azóta,
az éjjeli szél sem hozza közel már ziháló lüktetését.
De ha lábad elé nézel, a tócsák mélyén néha
meglátsz egy utolsót sercenő kósza csillagot.
Molnár Illés (1981-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése