az egyik sarokba gyűrve, mint egy ponyva,
szerszámok és törött virágcserepek között,
teste hideg, pulzusa nem tapintható,
az ember joggal hihetné, hogy halott,
de szélcsend idején tisztán hallani,
ahogy álma ragyogó mélyén,
a gyümölcsök épp elpróbálnak
egy-egy lédús földet érést.
Major Petra (1983-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése