mögöttünk ablakok.
egy út, két néző. pont
egy hamburgerezőt látsz meg,
amikor én egy szex-shopot.
egyszerre gyűlik össze a nyál a szánkban.
hihetnénk, ugyanazt visszük haza,
de tudom, minden történetünk különböző.
és mégis.
„kérem, mindig kapaszkodjanak…”
kapaszkodunk.
Réman Zsófi (1991-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése