régi és új házakkal, és képzeld
el a modern elővárosokat is, a szabályos
házak sorát, a széles utakat. Most
keresd meg az óvárost a fejedben.
Találomra válassz ki egy utcát, és
indulj el, csengess be valamelyik
házba, ott lakom. Sétálhatunk egyet.
Az ott a toronyóra volt, de most
erre nincs idő. Képzelj rá mutatókat.
Képzelj időt. Ott jobbra volt a piac,
de már nincs mit eladni. Az
pedig a pályaudvar volt.
Onnan indultak, akik indulni
vágytak, de már nincs többé indulás,
és megérkezés sincsen. Semmi
nem mozog. Az az alacsony épület
a kocsma volt, de már nincs mit el-
felejteni, és ha egy történet maradt is volna még,
azt sem hiszem, hogy megjegyezzük.
Ezek pedig a szavak voltak, de már nincsenek
szavak. És egy kézmozdulat a búcsúzás.
De ha tudod, hogy itt egy kéz van,
akkor minden mást elismerünk neked.
Babiczky Tibor (1980-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése