puha bojtként csüng a bánat
hiányod szűkölve simul mellém
vágyam hangosan ugat utánad.
Bukovenszki-Nagy Eszter (1987-)
de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése