nem korona,
de ezt a fák, ha hajdanán tudták is,
mára elfelejtették.
Beszélnem kell a természettel.
Ennek van egy kis mellékhatása.
Egyesek
megtébolyodnak közben –
főleg, amikor kiderül, hogy bizonyos trónok
fából készülnek.
Az évgyűrűk
érintetlenek maradnak a kőtermek
vízhideg csendjében;
a méltóság ülése
magzatpózzá válik.
És az emberi lényre emlékeztető
lény is elfelejti, hogy a koronát csak
az nem látja, akinek épp
a fején van.
Szabó Dárió (1996-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése