2024. május 17., péntek

Murányi Zita: te vagy

a test mint a lélek óriáskivetítője
csak arrébb tettem egy széket a remegésben
a holdat nap takarja mintha az éjszaka várna gólpasszra
ezek a szép finom kacskaringós felhőindák
porladással vetik az égre a mindenség titkát
meg kéne lesni mikor lesz a napból hattyútojás
melyik isten rajzolta az égre a görög mitológiát
amíg az Anna előtt dombbá zsugorodó
turistahegyek megfeleződnek
a délután marad hiányzó öledben
hogy hosszabbítást kérjen
a világosság szövetében

te vagy az út vége.

Murányi Zita (1982-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Visky Zsolt: Ha közeleg, ha távolog

Álltunk az őszben, most is állunk. Ez folytatása egy korábbi, rég megkezdett állásnak. Vagy a korábbi állásnak – mondhatnám, hogy pontos leg...