éjszakánként angyalok fércelnek össze
nem tudom milyen cérnát használnak mozdulataik sem egyértelműek de
érzem buzgón dolgoznak rajtam hogy reggelre újra összeálljon a test a végtagok és elkezdhessek egy újabb kiszámíthatatlan napot
persze estére megint cafatokban lóg ki a bélésem rongykarom a lábamat verdesi de éjszaka az angyalok újra jönnek és tűbe fűzik égi-cérnájukat
egyedül ez képes egyben tartani
Wölfl Molnár Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése