mint egy hosszúra nyúlt,
szétfutó nyakat.
Ahogy a levegő arca
egyensúlyban marad
a legvékonyabb ágak végén is.
Mint amikor átfogjuk egymást
a kád ürességének peremén.
Mint lehunyt szemek
mögött a lüktető fehérség
Sirokai Mátyás (1982-)
2024. augusztus 25., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Visky Zsolt: Ha közeleg, ha távolog
Álltunk az őszben, most is állunk. Ez folytatása egy korábbi, rég megkezdett állásnak. Vagy a korábbi állásnak – mondhatnám, hogy pontos leg...
-
Most úgy hallgass, mint akinek egy fél országot leromboló viharból csak egy nátha jutott. Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg, hogy s...
-
Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése