2024. október 6., vasárnap

Szabó Imola Julianna: Az utolsó magyar

Az ajtó lefekszik, a kályha kimozdul
A tetőnek szárnya nő
Az ablakomban az ördög átka
S a martalék közt sok zagyva egybegyűlt
Ott körül forog a nyelv hegyén
Álmatlan ágy, fülemile szó
Hosszú nappalok, sejtelmes éjszakák
Mind ismeretlen, mind fegyvert köt
Rejtett magányt mérlegel
Az eleven érzésben
Csak a szél nem jár felé
Áll a küszöbön
Mint anyám a háború csövében


Szabó Imola Julianna (1984-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kovács Bálint: többé semmi

de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...