időnként még visszaszökünk
a kamaszkor sugárszennyezett városába,
hogy megmotozzuk érintetlen lakásait,
kizsebeljünk egy ott felejtett fotóalbumot,
mosolytalan fényképeket hagyva a szobákban.
A kitelepítés harmadik napjára
az összes radioaktív háziállatot agyonlőtték –
valami mégis járja az utcákat ilyenkor,
láncot húz maga után, életben hagyták,
területének határait
a gondolatok kitapintható daganataival jelöli.
Dékány Dávid (1988-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése