2025. október 27., hétfő

Murányi Zita: amikor már...

amikor már nem érezni semmi súlyát
a lélek csöndje mennyrepesztő
harangzúgás mint fagyott zúzmara
melyben a fájdalom törékenysége
repedt meg a jég a mindenség is
levetkőzi halhatatlan kristályszerkezetét
hogy ebben a lassan kiüresedő zajban kint-
bent orkánként süvöltsön a megtapasztalhatatlan.

Murányi Zita (1982-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Turi Tímea: Két levél

„Néha egy-egy arcban meglátom, milyen voltál, amikor még nem ismertelek. Igyekszem őket nem bámulni, de nehéz. Mintha meglesném azt, amihez ...