Emlékszel még az első párbajunkra?
Belém csapódtál, mint egy apró vasmag.
Úgy gyógyultál belém; el is feledkeztem
a hús és lélek közti titkos kémiáról.
A szívem most egy egészséges alma;
olyan egész, súlyos, mozdulatlan.
Körédédesedtem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Kovács Bálint: többé semmi
de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...
-
Most úgy hallgass, mint akinek egy fél országot leromboló viharból csak egy nátha jutott. Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg, hogy s...
-
Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése