zöld, piros,
csípős, égető.
Mind itt vagyunk,
összekeveredve,
egymásba bonyolódva.
Mindenki más,
mégis hasonló.
Családnevünk azonos,
ízünk különböző,
sorsunk ugyanaz.
Egyszer mind sorra kerülünk.
Seres Rebeka (1998-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Kovács Bálint: többé semmi
de nem így volt a polcon a bögre a kávéscsésze helyére téve apróság nyomban feltűnik mégis mindenhez hozzá- nyúlt amíg én nem a szennyesta...
-
Most úgy hallgass, mint akinek egy fél országot leromboló viharból csak egy nátha jutott. Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg, hogy s...
-
Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése