nem mozdul, csak vár,
hogy úgyis megjavítják.
talán önkéntes játék katonákat kéne hívni,
vagy színes, fonott sörényű pónikat,
hogy húzzanak tovább.
de nem fogok megszólalni.
búcsúszavak utóíze a számban.
minden olyan lassú, mint még sosem volt.
egy buborék óvatosan a felszínre kúszik,
egy parányi űr elveszik egy hatalmasban.
Dékány Dávid (1988-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése