magányos fenyőfa leszek
aki a holdat nézi
és évtizedek óta nem gondol a holnapra.
egy olyan erdő ízével a számban
Hangay Nikolett (1997-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Makó Ágnes: Egyszerre
Egyszerre kellene elhagyni mindent, a teljes csomagot, mint amikor a bőröndöt egy másik gépre teszik fel, és csak várod a zoknikat, ingeket...
-
ahol csak szavak vannak, ott szükségszerűen félreértjük egymást. de ezek már nem azok, ezek most mások, újak. az ilyen szavak előtt mondják,...
-
az éjszaka csöndje takar a paplan alatt is eszembe sütsz valaki égve hagyhatott egy vágyat mérföldekről világítasz majd ha a nagy körhöz húz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése