Katharine Towersnek
kellene valami zöld,
hogy végleg megnyugodj,
nézz be a lugas alá,
egy páfrány spóratokjai,
egy élet szabályos rendje;
megérinted: lehetne
akár a tiéd is,
valami zöld kellene,
egy szín megőrzi a néhai
rigók itt maradt énekét,
a tőkén hangyák sormintája,
kell a zöld, nincs más
hely megmaradni
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Turi Tímea: Két levél
„Néha egy-egy arcban meglátom, milyen voltál, amikor még nem ismertelek. Igyekszem őket nem bámulni, de nehéz. Mintha meglesném azt, amihez ...
-
Talán ez az első emlékem, az élénksárga szúrás, hirtelen öröm, aztán döbbenet, ahogy megláttam a babakocsiból, velem szinte egy magasságban...
-
Dehát direkt figyeltem, hogy a kedvenced legyen… a kávésbögre, amit tegnap törtem el. Azért kiabáltam a boltban, hogy téged nézzen mindenki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése