ahol azok nem léteznek.
Az árnyalatokat ők találják ki,
azokat használják, gondolatok helyett.
Ott, téli éjszakákon
lila bársony a levegő,
a gyümölcsök mind vörösek,
mint az éhség,
az ivás eggyé válás a vízzel,
a szomjúság a víz követelése,
ezért szintén vörös,
tenger is, kő is változatlankék,
és decemberben sincs hidegebb,
csak több a fehér és a kék a levegőben.
Születés is, halál is színarany.
Viola Szandra (1987-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése